Szívférgesség

A ragadozók szívférgességét a cardiovascularis rendszerben élő Dirofilariaimmitis fonálférgek okozzák. Hazánkban eddig csekély jelentőséggel bírt, de itthon is egyre több esetben diagnosztizálják, esetenként trópusi országot sosem látott egyedekben is. A kifejlett férgek mechanikus és toxikus kártétele, valamint a betegséggel összefüggő komplikációk könnyen az állat elhullását okozhatják.

A szívférgesség sajnos a Dunakanyart is elérte. A kutyák fertőzöttsége súlyos, és csak hosszadalmas, költséges kezeléssel gyógyítható. Emellett fontos közegészségügyi jelentősége is van, ezért javasoljuk a kutyák szűrését és megelőző kezelését.

Szűrés után megelőzés

A megelőzésre alkalmazott gyógyszereket nem adhatjuk "vakon". Fontos, hogy a kezelés előtt szűrővizsgálatot végezzünk!

A megelőzésre használt gyógyszerek elpusztítják az állatban élő szív- és bőrférgek lárva alakját (mikrofilaria), melyekből – elpusztulásuk után – nagy mennyiségű méreganyag szabadul fel. Ugyanakkor a keringésben lévő, elhalt lárvák a kis erekben elakadva embóliátokozhatnak, így meggátolják az adott ér által behálózott terület vérellátását, mely súlyos következményekkel járhat.

A megelőző kezelés előtt elvégzett szűrővizsgálathoz egyetlen cső vérre van szükség. Ebből először mikroszkópos vizsgálatot végzünk, melyben a férgek lárváit láthatjuk meg. Mivel a szív- és bőrférgek lárváit mikroszkóp segítségével nem lehet megkülönböztetni, pozitív esetben egy gyorstesztet is elvégzünk, mely kizárólag a szívférgek ellen termelt ellenanyagot mutatja ki. Ha ez pozitív, erős a gyanú a szívféreg - fertőzöttség fennállására, de mivel a gyorsteszt is tévedhet, a diagnózis kimondása előtt a vért elküldjük laborba, ahol biokémiai vizsgálattal igazolják/cáfolják meg feltételezett diagnózisunkat.

A megelőzést havonta alkalmazott spot on vagy tablettás készítményekkel végezhetjük.

A betegség okozója

A szívféreg, Dirofilariaimmitis a fonálférgek (Nematoda) törzsébe tartozó, 12-30 cm hosszú, fehér színű féreg. A kifejlett példányok elsődlegesen a tüdő ereiben, esetleg a jobb szívfélben és a hátulsó üresvénában fordulnak elő. Természetes gazdája a kutya és más Canidae - fajok (róka, farkas, prérifarkas), de fertőződhetnek a macskafélék (házi macska, vadon élő ragadozók), menyétfélék (vadászgörény), fókák és az ember is.

Fejlődésmenet

A Dirofilaria férgek közvetett fejlődésűek, köztigazdáik különféle szúnyogok. A nőstények a vérbe ürítik a mintegy 300 mm-es első stádiumú lárváikat (L 1 , másnéven mikrofilária), amelyek képesek több mint 2 évig is életben maradni. A mikrofilarémiátjellemzi az évszakonkénti – csúcsidőszak tavasszal és nyáron (14°C alatti hőmérsékleten szünetel a lárvák fejlődése a szúnyogokban) – és a napszakonkénti periodicitás, ami egybeesik a vektor aktivitásának idejével.

A szúnyogok a vérszívás során veszik fel a mikrofiláriákat, amelyek bennük 2-3 hét alatt fejlődnek fertőzőképes lárvává (L 3 ). Egy következő vérszívás alkalmával új gazdába kerülnek, ahol a bőralatti kötőszövetben/izomszövetben lezajlik a 3. (3-4 nap), majd a 4. vedlés (50-70 nap), miközben az izomrostok mentén vándorolnak a mellkas felé. A fiatal felnőttek végül a vénás keringéssel jutnak a szívbe és a tüdőbe, ahol a fertőződést követő 6-8. hónap környékére elérik az ivarérettséget. A mikrofiláriák legkorábban ekkor jelennek meg a véráramban, ezért fél éves kor előtt nem érdemes szűrővizsgálatot végezni. Az adultok több mint 5 évig is életben maradhatnak.

Tünetek

A fertőzött kutyák többsége nem mutat klinikai tüneteket. A betegség általában krónikus lefolyású, heveny szívelégtelenség csak nagyszámú féreggel való fertőződés esetén alakulhat ki. A kórelőzményi adatok között előfordulhat: fogyás, csökkent terhelhetőség, bágyadtság, kondícióromlás, köhögés, nehezített légzés, végtagödéma/hasvízkór. A kifejlett férgek toxikus és mechanikus kártétele a tüdő ereinek gyulladását, a tüdő szövetének kötőszövetes átépülését, eosinophilsejtes tüdőgyulladást, trombusképződést, az erek elzáródását, a tüdőkeringés zavarát eredményezi. A perfúziózavar következtében a tüdőben túlnyomás alakul ki, ami a jobb szívfél megvastagodásához és kitágulásához (corpulmonale) vezet. Súlyos esetben tüdőinfarktus, pangásos szívelégtelenség alakulhat ki.Ha a nagyszámú féreg egy része a tüdőből a szívbe sodródik, a vörösvérsejtek traumás sérülése miatt az erekben a vörösvérsejtek szétesnek, vérszegénység, vérfestékvizelés, májelégtelenség következik be, rövid időn belül az állat elhullását okozva. 

Gyakran megfigyelhető az immunkomplexek lerakódása miatt kialakuló, fehérjevizeléssel járó glomerulo-nephritis; a komoly veseelégtelenség azonban ritka. A juvenilis alakok véletlenszerűen más szervekbe is elsodródhatnak változatos tüneteket kialakítva pl. a szemben, a központi idegrendszerben vagy a bőrben.

Közegészségügyi jelentőség

A szúnyog által az emberbe fecskendezett mikrofilariákabortív fertőzést idéznek elő. A lárvák vándorlásuk során a tüdőbe jutnak, ahol tüdő-mikrofilariosist okoznak, mely tünetekkel ugyan nem jár, de egy rutin tüdőszűrés során a tüdődaganathoz hasonló röntgenképet ad.

Az alábbi linken egy közérthető, szakmailag megalapozott videó: